Tavasz

Tavasz van s kerget a szerelem, nem hagyom magam, kergetnek az osztoneim es nem engedek nekik. Aztan megadom magam es megsem, szeretem es felek tole, tisztelem es megvan a velemenyem rola. Kivanom hogy mellettem legyen es ugyanakkor menekulok, rohanok elole es az emlekeim  elol. Elkap elzsibbadok majd elszaladok, jatszom vele es jatszik velem. Ugyanakkor mindez lathatatlan, elrejtem eloled es elole. Komoly not jatszom, az emancipaltat, a tapasztaltat, ugyanakkor  jatszom es nevetek, szeretek es felek. Dolgozom es almodozom, tancolok es csokolom, majd lelkiismeret furdalasom van, mert volt egy pillanat mikor o belepett es meglattam szemeben azt a fajdalmat mely engem is marcangolt es mely feltepte sebeim.  Itt vajon most ki hibazott, ki miatt szenved o? A harmadik aki meg nem tud talan semmit. Valaminek a kezdete lenne ez? Vagy jatek? Az egesz elet egy nagy jatek. Meresznek kell lenni.